Mire figyeltél ma jobban, a frizurádra, vagy a szívedre? És mit figyeltél meg másokon: a menő kabátjukat, a plusz hat kilójukat, vagy a bennük rejlő lehetőségeket, és a szárnyakat a hátukon? A boldogság nem azon múlik, hogy krumplifőzeléket, vagy kaviárt eszel-e vacsorára. Nem is azon, hogy lesz-e új telefonod a következő hónapban, vagy sem. Nem attól függ, hogy a Starbucksban, vagy a sarki kisboltban veszed-e a kávédat, és hidd el, nem is attól, hogy titkárnő, vagy nagykutya vagy. A boldogság azon múlik, hogy adott pillanatban magadra gondolsz-e, vagy másokra. Felejtsd el, hogy mit vársz a sorstól, és arra figyelj, mit adhatsz bele mások sorsába! A kemény munka után pedig arra eszmélsz majd, hogy megvan mindened, amire vágytál: a legértékesebb dolgok csendben bekúsztak az életedbe. Rohanj a céljaid elől, loholj a világ közös céljai felé, és meglátod, a sajátod üldözőbe vesz majd. A boldogságot nem lehet hajszolni – megszelídíteni viszont igen. És ha már tudja, hogy biztosan nem futsz utána többé, a nyomodba szegődik, és veled marad örökké. :)

Ha bunkó voltam veled és nem kértem bocsánatot, akkor rábasztál, mert okkal tettem! ;)

 

Egyszer majd rájössz... hogy a

k*rvák már

nem hoznak boldogságot, az

alkohol már nem

ontja a szomjad, a cigaretta már

nem oldja a

feszültséget, és a haverok nem

bújnak

hozzád, ha fázol. És akkor majd

rájössz, hogy

minden amit akartál, ott volt az

orrod előtt! De

már késő lesz..

- Emlékszel a régi "én szeretlek jobban" csatákra? - Igen ... - Úgy látszik, én nyertem...

Az emberek könnyen dobálóznak szavakkal…. 
'Szeretlek’ meg 'Fontos vagy' és a 'Szükségem van rád’
aztán fogják magukat és eltűnnek egyik napról a másikra...

ne aggódj, hiányozni fogsz neki! ő cseszte el, ő hibázott, nem volt elég okos. ha okos lett volna, rájött volna, hogy nem szabadna lemondania rólad. de nem volt az, és most elment. ne hívd fel azzal, hogy hiányzik. nem ő hiányzik neked, hanem az, ami régen volt. most már vársz valakit, aki bebizonyítja neked, hogy nincs rá szükséged. ígérem, ez a valaki itt van egyből, de először el kell engedned
őt és a hülyeségét. egy nap vissza fog térni, ő lesz az, aki felhív, hogy elmondja, minden este hiányoztál neki. meg fogja kérdezni a barátait, hogy még mindig érdeklődsz-e iránta. most rajtad a sor, hogy azt mondd; 'bazd meg, a tiéd voltam és te mindent elcsesztél.' most pedig keress okokat arra, hogy boldog legyél nélküle. ne üzenj neki, ne írj hozzászólást neki, ne beszélj vele. csak mosolyogj rá és emlékeztesd arra, hogy egy tökéletes lányt engedett el

...Nem mintha zavarna. Már nem. Tőlem beszélgetnünk sem kell. Az valahogy úgyis mindig nehezen ment. Használjuk csak egymást. Ahogy te használtál engem, amíg én naivan próbáltam elhitetni magammal, hogy tényleg nagy, komoly szerelemről van szó. Megváltoztam. Megváltoztattál. Már őszintén nem érdekel, hogy milyen felszínes és hazug a "kapcsolatunk". Nem érdekel, hogy jobbak is lehetnénk. Nem érdeke l, hogy van-e valaki más. Nyilvánvalóan igen. Többé nem fogok hisztizni miatta. Már nekem se te vagy az egyetlen. Minden mehet tovább, mint eddig. Azzal a különbséggel, hogy többé nem kérdezem, milyen volt a napod, vagy hogy kivel voltál este. Nem fog zavarni, hogy sohasem mesélsz. Többé nem fogok aggódni, hogy miért érsz olyan későn haza, vagy miért nem mész el dokihoz. Nem fogok kiakadni, ha eltűnsz egy hétre. Többé nem fogok erőlködni a semmiért. Legyünk csak együtt továbbra is, használjuk egymást...most már menni fog.